• Megjelenítés

uniós költségvetés

Vétóügy: Soros felháborodott az alku tartalmát látva

Vétóügy: Soros felháborodott az alku tartalmát látva

Szerdán az előzetes, csütörtökön pedig a végleges egyezség is megszületett az EU-csúcson a magyar és a lengyel kormány által belengetett költségvetési vétó elhárítására, mivel cserébe elfogadta a többi 25 tagállam azt a 4 oldalas német kompromisszumos javaslatot, ami jelentősen felpuhította a jogállamiságinak mondott mechanizmust. Így tehát bár szövegében változatlanul maradt ez a mechanizmus, de a 4 oldalas papír jelentősen felpuhította azt, hiszen az alkalmazási körét szűkíti, a bevethetőségét időben 2-3 évvel kitolja, és kiveszi a mechanizmus hatálya alól a 2014-2020-as EU-pénzeket. Mindez azt jelenti, hogy rövid távon a magyar és a lengyel kormány „győzött” a hónapok óta tartó egyre erőteljesebb vitában, de valójában tágabb perspektívában nézve az egész EU nyert ezzel, hiszen az egysége megerősödött és a tagállamok együtt haladnak tovább egy közös adósságvállaláson keresztüli kilábalási úton. Friss híreink a fontos témában az alábbi hírfolyamunkban olvashatók.

Bréking! Megvan a megállapodás, elállt a vétótól Magyarország és Lengyelország

Bréking! Megvan a megállapodás, elállt a vétótól Magyarország és Lengyelország

Röviddel ezelőtt ért véget annak a napirendi pontnak a tárgyalása a brüsszeli EU-csúcson, amely a magyar és lengyel költségvetési vétó elhárítását célozta és az eredmény az lett, amit már órák óta valószínűsítettünk: a Portfolio megbízható, később hivatalosan is megerősített, információi szerint változtatás nélkül elfogadták az állam- és kormányfők a német kompromisszumos javaslat teljes szövegét, amivel kiegészítik, pontosítják a jogállamiságinak mondott mechanizmust. Ezért cserébe pedig elállt a vétótól Magyarország és Lengyelország, így késedelem nélkül el tud indulni a 2021-2027-es költségvetés és a helyreállítási alap felállítása is halad az eredeti tervek útján.

Kiszivárgott a teljes német csomag eredeti szövege a vétófeladásért cserébe

Kiszivárgott a teljes német csomag eredeti szövege a vétófeladásért cserébe

A Deutschlandfunk munkatársa teljes egészében befényképezte és kirakta a Twitterre azt az angol szöveget, ami a magyar és lengyel vétófeladásért cserébe megfogalmazott német javaslatcsomagot rögzíti. Az anyag státusza tanácsi munkadokumentum, amelyről jelenleg is tárgyalnak Brüsszelben a tagállami nagykövetek, így nem is hivatalos szövegről van szó, ráadásul annak tartalma még változhat a folyamatban lévő egyeztetések miatt.

Kiderült, mi van a háromelemű német csomagban a vétófeladásért cserébe

Kiderült, mi van a háromelemű német csomagban a vétófeladásért cserébe

Három főbb elemből áll az a német csomag, amely a magyar és lengyel költségvetési vétó elhárítását célozza és ha ezek alapján születne meg a kompromisszum, akkor az „nagy engedmény lenne Lengyelország és Magyarország részéről” – írja a Deutsche Welle lengyel oldala. Később kiszivárgott a teljes megállapodási szöveg a vétófeladásért cserébe, amelyet a véleményünkkel együtt ebben a cikkben írtunk meg.

Bréking: eláll a vétótól Magyarország és Lengyelország!

Bréking: eláll a vétótól Magyarország és Lengyelország!

Elfogadta a magyar és a lengyel kormány a német soros elnökség javaslatát a költségvetési vétóvita rendezésére és most a javaslat arra vár, hogy többek között Mark Rutte holland miniszterelnök is elfogadja a kialkudott kereteket - jelezte egy lengyel kormányzati forrás a Reutersnek. Közben a Bloomberg, amely először jelezte a megszületett alkut, elért egy magyar kormányzati forrást, aki névtelenül szintén megerősítette, hogy megszületett az elvi megállapodás. Később kiszivárgott a teljes megállapodási szöveg a vétófeladásért cserébe, amelyet a véleményünkkel együtt ebben a cikkben írtunk meg.

Kiderült: kénytelen feladni a vétót a lengyel kormány, ezért lódult meg a forint

Kiderült: kénytelen feladni a vétót a lengyel kormány, ezért lódult meg a forint

Elutasítom az uniós költségvetési viták kapcsán „vétó, vagy halál” hozzáállást, mert a vétó csak "a legvégső megoldás" és ha vétózna a lengyel kormány, akkor annak előrehozott választás lenne a következménye, ami rossz lenne a koalíciónak, akár „hosszú évekre” is kiszorulhatna a hatalomból – jelentette ki egy szerda délelőtti sajtótájékoztatón Jaroslaw Gowin lengyel miniszterelnök-helyettes. Ez gyakorlatilag arra utal, hogy belpolitikai kényszerek (is) szorítják arra a lengyel kormányt, hogy egyezzen bele a német elnökség által szorgalmazott kemény jogállamisági mechanizmus új nyilatkozattal tisztázott verziójába és mivel kiesik a lengyel vétó, így a magyar kormány is kénytelen támogatni ezt az utat. Gowin azon jelzésére, hogy a vétónak az előrehozott választások az alternatívája, meglódult a forint, hiszen ezen háttér ismeretében tényleg egyre biztosabb a költségvetési alku, annak inkább már csak az időzítése a kérdéses. Később kiszivárgott a teljes megállapodási szöveg a vétófeladásért cserébe, amelyet a véleményünkkel együtt ebben a cikkben írtunk meg.

Mire utalhatott Orbán Viktor a vétóügyi győzelem kapcsán?

Mire utalhatott Orbán Viktor a vétóügyi győzelem kapcsán?

Legalább három interjút adott kedd este varsói útja során Orbán Viktor kormányfő és az általa, illetve a lengyel kormányszóvivő, valamint a német Európa-ügyi miniszter által elmondottak összességében afelé mutatnak, hogy a jogállamiságinak nevezetett mechanizmus fókusza, alkalmazási területe szűkülhet. Ez azt jelentené, hogy elképzelhető: a mechanizmus az eddiginél jobban artikulált módon csak az EU-s költségvetéssel összefüggő jogállamisági feltételekre lenne érvényes, így bár tartalmilag és a hatályba lépését illetően nem változna a jogállamisági rendelet, de - akár egy külön deklarációval, értelmező nyilatkozattal - egyértelművé válhat, hogy például migrációs és gender kérdésekben nem indulhat el EU-pénzes szankció, a szankciókat pedig várhatóan majd egyébként is meg lehet támadni az Európai Bíróságon. Mindezek miatt pedig ahogy Orbán Viktor forgalmazott: „centiméterekre” lehetünk attól, hogy elháruljon a magyar és lengyel kormány által a 2021-2027-es költségvetéssel és a helyreállítási alappal kapcsolatos vétó. Cikkünk megjelenése idején Angela Merkel német kancellár felszólalt a parlamentben és az alábbi következtetéseinkkel teljesen összhangban lévő jelzéseket tett, amleyekről ebben a cikkünkben külön is írtunk.

Kiderült, melyek lehetnek a végső német ajánlat keretei a vétó ügyében

Kiderült, melyek lehetnek a végső német ajánlat keretei a vétó ügyében

Elég keménynek tűnnek a magyar és lengyel kormány szempontjából azok a keretek, amelyeket végsőnek szán a német soros elnökség ahhoz, hogy kimozdítsa a patthelyzetből a költségvetési vétó ügyét – derült ki ma délután Michael Roth német Európa-ügyi miniszter szavaiból. Roth jelezte: minden követ megmozgatnak azért, hogy „a következő órákban, vagy napokban” megszülessen a megállapodás. Valószínűleg éppen erről a német keretrendszerről egyeztetnek jelenleg is Varsóban a magyar és lengyel vezetők, miután váratlanul ismét Varsóba repült Orbán Viktor kormányfő.

Mégis lesz költségvetési alku? – Felvillantott egy utat a lengyel miniszterelnök

Mégis lesz költségvetési alku? – Felvillantott egy utat a lengyel miniszterelnök

Úgy tűnik, hogy kommunikációs offenzívába kezdett a lengyel miniszterelnök, mert a Magyar Nemzet mellett még legalább 8 másik vezető európai lapban is lehozták a mai vélemény cikkét, illetve interjúját és közben kedden délután Varsóban is beszélt egy sajtótájékoztatón az uniós költségvetési vétóhelyzetről. Ezek egybehangzó üzenete az, hogy egyelőre nem változott a lengyel álláspont a vétó ügyében, de meglebegtette, hogy a tárgyalások akár elvezethetnek majd ehhez, igaz eltérő időhorizontot mondott arra, hogy ez mikor következhet be. Egyik megszólalásában közeljövőt mondott, egy másikban viszont néhány hónapos távot. Utóbbi egybecseng Orbán Viktor és Gulyás Gergely magyar vezetők minapi jelzéseivel.

Európai Bizottság: legalább 4 milliárd eurót bukna Magyarország, ha kimaradna a helyreállítási alapból

Európai Bizottság: legalább 4 milliárd eurót bukna Magyarország, ha kimaradna a helyreállítási alapból

Miután a kitartó(nak tűnő) magyar és lengyel vétó miatt mérlegelni kezdte az Európai Bizottság azt, hogy a 25 másik tagállammal halad tovább a helyreállítási alap felállítása felé, kiadott egy értelmező anyagot is arról, hogy mit is kockáztat Magyarország a kimaradással. Az anyag nem 2018-as fix áron, hanem 2020-as folyó áron kalkulálja ki azt, hogy a várhatóan 8 milliárd eurónyi megkapható támogatásból 2028-ig legfeljebb csak 3,5-4 milliárd eurót kellene visszafizetni. Így végülis ugyanarra jut, amit a Portfolio is megírt már pár napja fix árak mellett: még értelmezhető gazdaságpolitikai horizonton legalább 4-4,5 milliárd eurónyi forrást veszítene az ország. Ezen felül több százmillió euró kamatmegtakarítást is elveszítene az ország, hiszen a helyreállítási alapból nagyon alacsony kamat mellett tudnánk fontos reformokat segítő hitelekhez jutni, de ehelyett drágább forrásokat kellene igénybe vennünk a piacokról. Az alábbiakban az Európai Bizottság által kiadott tájékoztatót közöljük változtatás nélkül, a kiemelések tőlünk származnak.

Lengyel miniszterelnök: a vétónk egy biztonsági szelep, ami javára válik az EU-nak

Lengyel miniszterelnök: a vétónk egy biztonsági szelep, ami javára válik az EU-nak

„A beleegyezés hiánya a mostani helyzetre, vagyis a vétó nem vezet az EU meggyengüléséhez. Ez olyan eljárás, amely az uniós struktúrák valóságában gyökerezik, megegyezik a közösség szellemével és demokratikus természetével. Biztonsági szelep, amely nélkülözhetetlen ahhoz, hogy az unió egyáltalán létezzék. A kompromisszum védelmének módszere, és gátja annak, hogy az aktuá­lisan erősebbek ránk erőszakolják akaratukat. Megerősítése annak, hogy minden tagország hangja egyformán fontos” – érvelt a Magyar Nemzet hasábjain kedd reggel megjelent vélemény cikkében Mateusz Morawiecki, Lengyelország miniszterelnöke. Tegnap egy világos jelzést várt a két ország vezetésétől a vétó fenntartása kérdésében az EU egyik illetékese és a lengyel kormányfő jelzése világos arra, hogy a két ország kitart a vétója mellett, igaz csak a helyreállítási alapra utalt, a 2021-2027-es büdzsére nem.

ING: jelentős magyar és lengyel gazdasági áldozatai lennének a vétónak

ING: jelentős magyar és lengyel gazdasági áldozatai lennének a vétónak

Amennyiben kitart a magyar és lengyel kormány vétója, akkor mindkettőjük gazdasága 2022-2024 között évente átlagosan a GDP 1-2%-pontját elveszítheti gazdasági növekedésben – vázolta a holland ING Bank hétfői átfogó régiós elemzésének egyik részében. Ezzel együtt a bank elemzői arra számítanak, hogy év végéig megszületik egy megállapodás az uniós vezetőkkel és elkerülhető lesz a két ország vétója.

Szijjártó Péter: nincs változás a magyar-lengyel álláspontban,

Szijjártó Péter: nincs változás a magyar-lengyel álláspontban, "jogunk van vétót emelni"

„A magyar álláspont nem új, évek óta változatlan: elutasítjuk az uniós támogatások jogállamisági, politikai szempontokkal való összekötését”, így „Magyarországnak és Lengyelországnak is joga van ebben a kérdésben vétót emelni” – így reagált ma délután Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter egy élő Facebook-videóban arra a felvetésre, hogy délelőtt egy uniós diplomata legkésőbb holnapig adott időt arra, hogy a két kormány jelezze: kitart-e a költségvetési vétója mellett, mert ha igen, akkor a B terv szerint tovább lépnek.

Vétóügy: nem változott a két ország álláspontja, a Bizottság viszont továbblépne

Vétóügy: nem változott a két ország álláspontja, a Bizottság viszont továbblépne

A legfrissebb jelek szerint nincs változás se a lengyel, se a magyar kormányfő álláspontjában az uniós költségvetési vétót illetően, ugyanis mindkét vezető megerősítette pénteken: továbbra is elfogadhatatlannak tartja az EU-s pénzek jogállamisági feltételekhez kötéséről szóló rendelettervezetet. Így a közös üzenetük továbbra is az, hogy ha az EU vezetése tényleg gyorsan el akarja fogadni a 2021-2027-es büdzsét és a helyreállítási alap rendeletét, akkor ezekről válasszák le, időben tolják el a jogállamisági rendelet ügyét. Az továbbra is nagy kérdés, hogy ennek a határozott elvárásnak hogyan lehet úgy megfelelni, hogy közben a 25 másik tagállam és az Európai Parlament nem akar már változtatni a jogállamisági rendeleten és így annak jövő év eleji hatályba lépésén sem. Az alábbi hírfolyamunkban folyamatosan beszámolunk a téma legfontosabb hazai és nemzetközi fejleményeiről.

Új brüsszeli terv szivárgott ki a magyar-lengyel vétó kikerülésére, ami eurómilliárdokba fájhatna

Új brüsszeli terv szivárgott ki a magyar-lengyel vétó kikerülésére, ami eurómilliárdokba fájhatna

A koronavírus-járvány munkaerőpiaci hatásainak mérséklésére tavasszal már felállított SURE alap mintájában gondolkodik az Európai Bizottság, amelyet a magyar és a lengyel vétó megmaradása esetén is viszonylag gyorsan el tudna indítani a testület a NextGenerationEU helyett, és ha akar, később tud majd csatlakozni hozzá a két tagállam, de a jogállamisági feltételeket előbb el kell fogadniuk hozzá – szivárgott ki a Frankfurter Allgemeine Zeitungban.

Megvan az uniós büdzséalku, de a magyar-lengyel vétó feladása kell az életbe lépéséhez

Megvan az uniós büdzséalku, de a magyar-lengyel vétó feladása kell az életbe lépéséhez

Megszületett pénteken délután az elvi megállapodás az Európai Tanács és az Európai Parlament között az Európai Unió 2021-es költségvetéséről, de azt addig nem fogadhatják el jogi értelemben, amíg előzetesen rá nem bólintott minden tagállam egyhangúan a 2021-2027-es keretköltségvetésre – jelentette be az Európai Tanács, az Európai Parlament, valamint az Európai Bizottság illetékes biztosa.

Fontos jelzés Berlinből a vétóügyben: nem biztos, hogy az EU-csúcson tárgyalnak az ügyről

Fontos jelzés Berlinből a vétóügyben: nem biztos, hogy az EU-csúcson tárgyalnak az ügyről

Nem biztos, hogy napirendre veszik a következő EU-csúcson a közösség új hétéves keretköltségvetése (MFF), a koronavírus-járvány utáni helyreállítási alap (NGEU) és az EU-s források felhasználását jogállami feltételekhez kapcsoló mechanizmus alkotta csomag ügyét - jelezte pénteken az Európai Unió Tanácsa soros elnöki tisztségét betöltő Németország kormánya.

A lengyel kormányfő is megszólalt: nem változott vétóügyben az álláspontunk

A lengyel kormányfő is megszólalt: nem változott vétóügyben az álláspontunk

A legfrissebb jelek szerint nincs változás se a lengyel, se a magyar kormányfő álláspontjában az uniós költségvetési vétót illetően, ugyanis mindkét vezető megerősítette pénteken: továbbra is elfogadhatatlannak tartja az EU-s pénzek jogállamisági feltételekhez kötéséről szóló rendelettervezetet. Így a közös üzenetük továbbra is az, hogy ha az EU vezetése tényleg gyorsan el akarja fogadni a 2021-2027-es büdzsét és a helyreállítási alap rendeletét, akkor ezekről válasszák le, időben tolják el a jogállamisági rendelet ügyét.

Orbán Viktor: nincs megállapodás, Magyarország ragaszkodik a jogállamiság és a költségvetés szétválasztásához

Orbán Viktor: nincs megállapodás, Magyarország ragaszkodik a jogállamiság és a költségvetés szétválasztásához

Továbbra sincs megállapodás az uniós költségvetésről, Magyarország csak azt tudja elfogadni, ha a jogállamiság és a költségvetés kérdését szétválasztják - mondta péntek reggel Orbán Viktor a Kossuth rádiónak adott interjúban. A kormányfő figyelmeztetett, hogy a tudósok egyelőre nem támogatnak komoyl járványügyi lazítást december 11. után sem.

Címlapról ajánljuk
Részletes keresés
–
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Valamit tervez a kormány - Mi lesz az OTP-vel?
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility