Az Európai Parlament brüsszeli plenáris ülésén elfogadta a REACT-EU elnevezésű intézkedéscsomagot, amely 47,5 milliárd euróval (mintegy 17 ezer milliárd forint) segíti az Európai Unió régióit a járványügyi válság közvetlen hatásainak ellensúlyozásában - közölte az uniós parlament szerdán.
„Az Európai Bizottságra a törvény mindig és minden körülmények között kötelező, mert ez a törvény” – hangsúlyozza az az európai parlamenti négypárti állásfoglalás tervezet, amelyet a BruxInfo közölt és amelyet a szerdai ülésén tervez elfogadni az Európai Parlament. A lépés erős nyomást igyekszik kifejteni az Európai Bizottságra, hogy hagyja figyelmen kívül a múlt csütörtöki EU-csúcson a jogállamisági mechanizmus kapcsán született politikai alkut.
Több aggódó telefont is kaptam az elmúlt napokban az uniós vétóvita kellős közepén, amit Orbán Viktor brit vakcinás kiszólása csak felerősített, miszerint akkor most az uniós kilépés felé haladunk, ha nincs alku az EU-val? „Ugyan, dehogy!” – válaszoltam, arra építve, hogy a kormányfő pragmatikus politikus és tudja, hogy mit kockáztat ezzel. Azt azonban csak az EU-csúcs utáni napokra sikerült összeraknom, hogy pontosan hogyan is zajlott ez a minden eddiginél hevesebb politikai és gazdasági dráma, aminek végső kifutása alapján még inkább úgy látom: rövid távon Orbán Viktor győzött, hosszabb távon az EU egésze nyert az alkuval.
Amint hétfő reggel a Portfolio már megírta: egyhangúan elfogadta mind a 27 tagállam a 2021-2027-es uniós költségvetéssel és a helyreállítási alappal kapcsolatos rendeleteket a Tanácsban és a jogállamisági rendeletet is elfogadták minősített többséggel – derült ki a Tanács hétfő délelőtti hivatalos közleményéből. Utóbbiban nincs benne, de amint megírtuk: a jogállamisági rendeletet a Tanácsban a magyar és a lengyel kormány nem szavazta meg, de így is hatályba lép, miután várhatóan szerdán majd az Európai Parlament is áldását adja rá, illetve elfogadja a 2021-2027-es keretköltségvetési rendeletet.
A Portfolio megbízható forrásból úgy értesült, hogy a lengyel kormánykoalíción belüli nagyfokú feszültségek miatt (is) a lengyel kormány nemet mondott a jogállamisági rendelettervezet múlt hétvégi végső írásos szavazásán és részben emiatt a magyar kormány is ugyanezt tette. Ez az elutasító szavazat nem vétót jelent, hiszen a rendelet elfogadásához nem szükséges az egyhangú támogatás, az a magyar-lengyel elutasítás ellenére is hatályba fog lépni 2021. január elsején. Egyébként van logika a magyar és lengyel kormány nemmel szavazása mögött, hiszen így nyílik meg számukra az út ahhoz, hogy hitelesen érveljenek majd a rendelet ellen az Európai Bíróság előtti perben. Ezzel párhuzamosan a 2021-2027-es költségvetéssel és a helyreállítási alappal összefüggő rendeletre minden tagállam egyhangú igennel szavazott, azaz írásban is ténylegesen elhárult a magyar és lengyel vétó veszélye. Hétfőn délelőtt aztán ki is derült, hogy helyt állóak az információink és tényleg megszületett a végső brüsszeli megállapodás a Tanácsban a szóban forgó három rendeletről.
Amint arra a Portfolio már a csütörtök esti vétóalku megszületésekor világosan célzott: valójában nem a német soros elnökség rakta össze a jogállamisági mechanizmus alkalmazását beszűkítő 4 oldalas magyarázó európai tanácsi szöveget, hanem elsősorban a magyar, másodsorban a lengyel kormány „diktálta” és ezt erősítette meg egy pénteki interjújában maga Jaroslaw Kaczyski lengyel kormányfő-helyettes is. Ez a külvilág számára egészen más megvilágításba helyezi a vétóvita végső kifutását és teljesen alátámasztja a Portfolio által már csütörtök este megfogalmazott véleményt, miszerint „rövid távon Orbán Viktor győzött, hosszabb távon az EU egésze nyert az alkuval”. Ha pedig mindehhez még azt a Portfolio által szintén hallott és a Bruxinfo által is megírt információt is hozzátesszük, hogy valójában az EU legfelső szintjén is voltak jogi aggodalmak a jogállamisági mechanizmussal kapcsolatban, akkor az a nagy kép tárul elénk, hogy egyszerre akarták elrendezni a jogi aggályok ügyét és a magyar-lengyel kormány kéréseit is és ezért ment át végül ilyen gyorsan a csomag és ezért hirdetheti magát mindenki győztesnek, de leginkább a magyar és a lengyel kormány. Végül pedig az is nyilvánossá vált, hogy a jogállamisági rendeletet magyarázó, pontosító 4 oldalas tanácsi következtetést a Tanács Jogi Szolgálata teljesen rendben lévőnek találta.
Miután a tegnap esti EU-csúcson megszületett a jogállamisági mechanizmus ügyében a kompromisszum, hogy elháruljon a belengetett magyar és lengyel költségvetési vétó, két olyan jelzés is érkezett fontos brüsszeli emberektől, amelyek azt sugallják, hogy szó sincs arról: évekre kitolták a mechanizmus alkalmazhatóságát. A két jelzés egyértelműen azt rögzíti, hogy néhány hónapon belül jönni fog az Európai Bíróság ítélete a jogállamisági mechanizmusról. Így ezekkel azt is sugallják, hogy még a 2022-es magyar parlamenti választások előtt is döntés születhet EU-pénzes szankciókról. Van még négy másik, jogi jellegű kérdés is, amelyekre szintén fontos figyelni, mert többmilliárd eurós tételek múlhatnak rajtuk. Ezeket is megválaszoljuk a cikkünk második felében.
Szerdán az előzetes, csütörtökön pedig a végleges egyezség is megszületett az EU-csúcson a magyar és a lengyel kormány által belengetett költségvetési vétó elhárítására, mivel cserébe elfogadta a többi 25 tagállam azt a 4 oldalas német kompromisszumos javaslatot, ami jelentősen felpuhította a jogállamiságinak mondott mechanizmust. Így tehát bár szövegében változatlanul maradt ez a mechanizmus, de a 4 oldalas papír jelentősen felpuhította azt, hiszen az alkalmazási körét szűkíti, a bevethetőségét időben 2-3 évvel kitolja, és kiveszi a mechanizmus hatálya alól a 2014-2020-as EU-pénzeket. Mindez azt jelenti, hogy rövid távon a magyar és a lengyel kormány „győzött” a hónapok óta tartó egyre erőteljesebb vitában, de valójában tágabb perspektívában nézve az egész EU nyert ezzel, hiszen az egysége megerősödött és a tagállamok együtt haladnak tovább egy közös adósságvállaláson keresztüli kilábalási úton. Friss híreink a fontos témában az alábbi hírfolyamunkban olvashatók.
Röviddel ezelőtt ért véget annak a napirendi pontnak a tárgyalása a brüsszeli EU-csúcson, amely a magyar és lengyel költségvetési vétó elhárítását célozta és az eredmény az lett, amit már órák óta valószínűsítettünk: a Portfolio megbízható, később hivatalosan is megerősített, információi szerint változtatás nélkül elfogadták az állam- és kormányfők a német kompromisszumos javaslat teljes szövegét, amivel kiegészítik, pontosítják a jogállamiságinak mondott mechanizmust. Ezért cserébe pedig elállt a vétótól Magyarország és Lengyelország, így késedelem nélkül el tud indulni a 2021-2027-es költségvetés és a helyreállítási alap felállítása is halad az eredeti tervek útján.
A Deutschlandfunk munkatársa teljes egészében befényképezte és kirakta a Twitterre azt az angol szöveget, ami a magyar és lengyel vétófeladásért cserébe megfogalmazott német javaslatcsomagot rögzíti. Az anyag státusza tanácsi munkadokumentum, amelyről jelenleg is tárgyalnak Brüsszelben a tagállami nagykövetek, így nem is hivatalos szövegről van szó, ráadásul annak tartalma még változhat a folyamatban lévő egyeztetések miatt.
Három főbb elemből áll az a német csomag, amely a magyar és lengyel költségvetési vétó elhárítását célozza és ha ezek alapján születne meg a kompromisszum, akkor az „nagy engedmény lenne Lengyelország és Magyarország részéről” – írja a Deutsche Welle lengyel oldala. Később kiszivárgott a teljes megállapodási szöveg a vétófeladásért cserébe, amelyet a véleményünkkel együtt ebben a cikkben írtunk meg.
Elfogadta a magyar és a lengyel kormány a német soros elnökség javaslatát a költségvetési vétóvita rendezésére és most a javaslat arra vár, hogy többek között Mark Rutte holland miniszterelnök is elfogadja a kialkudott kereteket - jelezte egy lengyel kormányzati forrás a Reutersnek. Közben a Bloomberg, amely először jelezte a megszületett alkut, elért egy magyar kormányzati forrást, aki névtelenül szintén megerősítette, hogy megszületett az elvi megállapodás. Később kiszivárgott a teljes megállapodási szöveg a vétófeladásért cserébe, amelyet a véleményünkkel együtt ebben a cikkben írtunk meg.
Elutasítom az uniós költségvetési viták kapcsán „vétó, vagy halál” hozzáállást, mert a vétó csak "a legvégső megoldás" és ha vétózna a lengyel kormány, akkor annak előrehozott választás lenne a következménye, ami rossz lenne a koalíciónak, akár „hosszú évekre” is kiszorulhatna a hatalomból – jelentette ki egy szerda délelőtti sajtótájékoztatón Jaroslaw Gowin lengyel miniszterelnök-helyettes. Ez gyakorlatilag arra utal, hogy belpolitikai kényszerek (is) szorítják arra a lengyel kormányt, hogy egyezzen bele a német elnökség által szorgalmazott kemény jogállamisági mechanizmus új nyilatkozattal tisztázott verziójába és mivel kiesik a lengyel vétó, így a magyar kormány is kénytelen támogatni ezt az utat. Gowin azon jelzésére, hogy a vétónak az előrehozott választások az alternatívája, meglódult a forint, hiszen ezen háttér ismeretében tényleg egyre biztosabb a költségvetési alku, annak inkább már csak az időzítése a kérdéses. Később kiszivárgott a teljes megállapodási szöveg a vétófeladásért cserébe, amelyet a véleményünkkel együtt ebben a cikkben írtunk meg.
A kedd esti varsói magyar-lengyel kormányfői egyeztetés után szerdán reggel Angela Merkel német kancellár is küldött egy jelzést a jogállamisági viták miatti költségvetési vétó ügyében a csütörtök-pénteki EU-csúcs előtti német parlamenti felszólalásában.
Legalább három interjút adott kedd este varsói útja során Orbán Viktor kormányfő és az általa, illetve a lengyel kormányszóvivő, valamint a német Európa-ügyi miniszter által elmondottak összességében afelé mutatnak, hogy a jogállamiságinak nevezetett mechanizmus fókusza, alkalmazási területe szűkülhet. Ez azt jelentené, hogy elképzelhető: a mechanizmus az eddiginél jobban artikulált módon csak az EU-s költségvetéssel összefüggő jogállamisági feltételekre lenne érvényes, így bár tartalmilag és a hatályba lépését illetően nem változna a jogállamisági rendelet, de - akár egy külön deklarációval, értelmező nyilatkozattal - egyértelművé válhat, hogy például migrációs és gender kérdésekben nem indulhat el EU-pénzes szankció, a szankciókat pedig várhatóan majd egyébként is meg lehet támadni az Európai Bíróságon. Mindezek miatt pedig ahogy Orbán Viktor forgalmazott: „centiméterekre” lehetünk attól, hogy elháruljon a magyar és lengyel kormány által a 2021-2027-es költségvetéssel és a helyreállítási alappal kapcsolatos vétó. Cikkünk megjelenése idején Angela Merkel német kancellár felszólalt a parlamentben és az alábbi következtetéseinkkel teljesen összhangban lévő jelzéseket tett, amleyekről ebben a cikkünkben külön is írtunk.
Elég keménynek tűnnek a magyar és lengyel kormány szempontjából azok a keretek, amelyeket végsőnek szán a német soros elnökség ahhoz, hogy kimozdítsa a patthelyzetből a költségvetési vétó ügyét – derült ki ma délután Michael Roth német Európa-ügyi miniszter szavaiból. Roth jelezte: minden követ megmozgatnak azért, hogy „a következő órákban, vagy napokban” megszülessen a megállapodás. Valószínűleg éppen erről a német keretrendszerről egyeztetnek jelenleg is Varsóban a magyar és lengyel vezetők, miután váratlanul ismét Varsóba repült Orbán Viktor kormányfő.
Úgy tűnik, hogy kommunikációs offenzívába kezdett a lengyel miniszterelnök, mert a Magyar Nemzet mellett még legalább 8 másik vezető európai lapban is lehozták a mai vélemény cikkét, illetve interjúját és közben kedden délután Varsóban is beszélt egy sajtótájékoztatón az uniós költségvetési vétóhelyzetről. Ezek egybehangzó üzenete az, hogy egyelőre nem változott a lengyel álláspont a vétó ügyében, de meglebegtette, hogy a tárgyalások akár elvezethetnek majd ehhez, igaz eltérő időhorizontot mondott arra, hogy ez mikor következhet be. Egyik megszólalásában közeljövőt mondott, egy másikban viszont néhány hónapos távot. Utóbbi egybecseng Orbán Viktor és Gulyás Gergely magyar vezetők minapi jelzéseivel.
Miután a kitartó(nak tűnő) magyar és lengyel vétó miatt mérlegelni kezdte az Európai Bizottság azt, hogy a 25 másik tagállammal halad tovább a helyreállítási alap felállítása felé, kiadott egy értelmező anyagot is arról, hogy mit is kockáztat Magyarország a kimaradással. Az anyag nem 2018-as fix áron, hanem 2020-as folyó áron kalkulálja ki azt, hogy a várhatóan 8 milliárd eurónyi megkapható támogatásból 2028-ig legfeljebb csak 3,5-4 milliárd eurót kellene visszafizetni. Így végülis ugyanarra jut, amit a Portfolio is megírt már pár napja fix árak mellett: még értelmezhető gazdaságpolitikai horizonton legalább 4-4,5 milliárd eurónyi forrást veszítene az ország. Ezen felül több százmillió euró kamatmegtakarítást is elveszítene az ország, hiszen a helyreállítási alapból nagyon alacsony kamat mellett tudnánk fontos reformokat segítő hitelekhez jutni, de ehelyett drágább forrásokat kellene igénybe vennünk a piacokról. Az alábbiakban az Európai Bizottság által kiadott tájékoztatót közöljük változtatás nélkül, a kiemelések tőlünk származnak.
„A beleegyezés hiánya a mostani helyzetre, vagyis a vétó nem vezet az EU meggyengüléséhez. Ez olyan eljárás, amely az uniós struktúrák valóságában gyökerezik, megegyezik a közösség szellemével és demokratikus természetével. Biztonsági szelep, amely nélkülözhetetlen ahhoz, hogy az unió egyáltalán létezzék. A kompromisszum védelmének módszere, és gátja annak, hogy az aktuálisan erősebbek ránk erőszakolják akaratukat. Megerősítése annak, hogy minden tagország hangja egyformán fontos” – érvelt a Magyar Nemzet hasábjain kedd reggel megjelent vélemény cikkében Mateusz Morawiecki, Lengyelország miniszterelnöke. Tegnap egy világos jelzést várt a két ország vezetésétől a vétó fenntartása kérdésében az EU egyik illetékese és a lengyel kormányfő jelzése világos arra, hogy a két ország kitart a vétója mellett, igaz csak a helyreállítási alapra utalt, a 2021-2027-es büdzsére nem.
Amennyiben kitart a magyar és lengyel kormány vétója, akkor mindkettőjük gazdasága 2022-2024 között évente átlagosan a GDP 1-2%-pontját elveszítheti gazdasági növekedésben – vázolta a holland ING Bank hétfői átfogó régiós elemzésének egyik részében. Ezzel együtt a bank elemzői arra számítanak, hogy év végéig megszületik egy megállapodás az uniós vezetőkkel és elkerülhető lesz a két ország vétója.
Nem volt semmiféle előjele a mostani kitörésnek.
Egyre közelebb a 100 000 dollárhoz a BTC árfolyama.
Cikkünket folyamatosan frissítjük.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
Meddig nőhet még?
